"Amikor az élet zűrzavarossá válik, könnyű elveszteni a fonalat, hogy mi az, ami azonnali figyelmet érdemel, és mi nem. Kisebb akadályok krízisnek tűnhetnek, a nagyobbak talán fel sem tűnnek. (...) Az első dolgokat először arra ösztönöz minket, szánjunk időt arra, hogy eldönthessük, mi élvezzen elsőbbséget. (...) Amikor a reggelünket tervezzük, fontolóra vehetjük, melyik csöndben megbújó igényünk kapjon teret. (...) Ha úgy tűnik, nincs elég óra a napban, fogadjuk el korlátainkat, és döntsük el, mit kell azonnal elintézni, és mit lehet későbbre halasztani."
(Részlet az "Így működik az Al-Anon" könyv 96-97. oldalairól)